Orbán Viktor a délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, "amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett", ilyenkor észnél kell lenni és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint "egy délutáni teapartiról".
Felidézte, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború, míg a lengyel külügyminiszter azt mondta, ennek a háborúnak nincs diplomáciai megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani.
A miniszterelnök szerint ezek a mondatok valóságos szándékokat takarnak, "nem kommunikációs buborékok, vagy pukkancsok".
Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét. Mi nem akartunk részt venni az első és a második világháborúban sem, mindkettőbe belekényszerítettek bennünket és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért – fogalmazott. Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok "isszák meg a háború levét", és súlyos veszteségeket szenvednek. Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett – rögzítette. Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus - fogalmazott.
Szerinte a háborún nem csak veszteség keletkezik, vannak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség "valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak". A háborún nyerészkedők "kevesen vannak, de léteznek és erősek", "a háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg", ez adja a helyzet feszültségét, hiszen az emberek többsége a béke oldalán áll – mondta.
Orbán Viktor arról is beszélt, a kontinens két felén eltérők a háborús tapasztalatok; "Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa minden háborún nyert", ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból. A mi történelmi tapasztalatunk a háborúval kapcsolatban az, hogy azon csak rajta lehet veszteni - fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, "minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz".
A miniszterelnök arról beszélt: a fegyveres konfliktusból való kimaradáshoz mindenképpen bátorságra és nemzeti egységre van szükség, hiszen a belpolitikájában megosztott állam vezetőjének nagyon nehéz kívül tartania az országát a háborúból.
Úgy érzem, a magyarok 80-90 százaléka a béke mellett van - fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve, "egy ország életösztöneiből fakadó legerősebb életigényét kell képviselnem".
Szólt arról is, hogy háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt. Hozzátette: sikerülni fog az a terv, hogy a magyar gazdaság a nagyon nehéz 2023-as év után idén már növekedésbe forduljon, "de ha nem háborús környezetben lennénk, akkor nem 2,5 százalék lenne a gazdasági növekedés, hanem a kétszerese". Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut - tette hozzá a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.
Megosztom